Kirándulás egy vulkán belsejében

Valódi geológiai tanulmányutat folytathatunk a Balaton-felvidéki bányában

Népszabadság • Viktor Sándor • 2007. október 22.

A bánya elbontotta a Hegyestű felét

Kép: A szerző felvétele

A Balaton-felvidéki Káli-medencét sokan látogatják. A Zánkától hat kilométerre lévő Monoszlóra és a határában lévő vulkanikus hegyhez, a Hegyestűhöz mégis kevesen jutnak el.

Monoszlón már a honfoglalás korában is éltek. A legnépesebb a XIX. század közepén volt, amikor hatszáz lelket számlált. Ma mindössze százhatvanan lakják. A megüresedett porták nyaralóvá válnak. Érdemes elidőzni a nyolcszáz éves templomnál. A román elrendezésű és kapuzatú, épület mai, késő barokk formáját 1829-ben nyerte el. Ekkor készült a templom teljes épségében máig megmaradt bútorzata, a faragott padokkal, a szószékkel. A szőlőmotívumokkal díszített kapu azonban az Árpád-korból maradt ránk.

A Fő utcában egy fazekas-műhely is található. A Gaál család 1993 óta él Monoszlón. Hagyományos és egyedi motívumokkal díszített népi kerámiákat gyártanak, s építenek a Balaton-felvidékre jellemző szemes kályhákat is. A 10-es számú házban - ha otthon a család - bárkit szeretettel látnak.

A Hegyestűhöz vezető utat el sem lehet téveszteni. A Káli-medence keleti kapujában álló, a Balaton felől nézve szabályos formájú, de más irányból nézve féloldalas, csonka hegyet meghökkentő látványa, geológiai értékei, nem utolsósorban az onnan nyíló panoráma miatt érdemes felkeresni.

A hegynek ma már csak a fele van meg, a hiányzó részt a bazaltbányászok elbontották. A sérülés következtében azonban az alsó bányaudvar fölé magasodó mintegy ötvenméteres sziklafal elénk tárja a hegyet felépítő kőzet keletkezését, szerkezetét. A 337 méter magas Hegyestű 5-6 millió évvel ezelőtt volt működő vulkán. A vulkánkitörés csupán lávából állt, de a triász és annál idősebb kőzeteket áttörő bazaltláva a kürtőben megrekedt, mielőtt a felszínre érhetett volna. Ezt mutatják a függőlegesen álló orgonasípszerűen sorakozó oszlopok. A megszilárdult lávát egykor körülölelő kőzetek lepusztulván a bazalt megmaradt, s nehezen pusztuló kemény anyaga meredek kúppá alakult. A bányában tett séta ezért olyan, mint ha egy vulkán belsejébe nézelődnénk.

Közelebbről szemlélve kétféle kőzetet fedezhetünk fel, ami két, időben eltérő tűzhányókitörés következménye. Egy fiatalabb feketésszürke, grafitszürke bazalt áttöri az idősebb barnásszürke kőzettömeget. Európában két Hegyestűhöz hasonló bazalthegy van, az egyik Erdélyben, a másik Észak-Írországban.

Az egykori kőbánya területén lévő geológiai bemutatóhely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A látogatók tájékoztató táblákat, rendezett és tisztán tartott területet találnak. Autóval egészen a bejáratig hajthatunk, ahol parkolni lehet. Az egykori bazaltbánya épületében lévő kiállítás bemutatja a kőbányászat emlékeit, a Balaton-felvidék és a Dunántúl kőzeteit, ásványait, és a nemzeti park természeti értékeit. A kőfejtő három bányaudvarra tagolódott. Az alsóban folyt a felső és középső szinten termelt bazalt törése. Itt álltak az egykori üzem épületei.

A felső bányaudvar nyugati peremén a Salföldön élő Somogyi Győző festőművész panorámaképén azonosíthatók a Káli-medencét övező hegyek. Látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, még a Tátika is felismerhető.

A középső udvarban látható a krátercsatorna, és a nyugati bányafalban az egykori bazaltpajzs maradványa felfedezhetők a 20-40 centiméter átmérőjű gömbölyded bazalttestek is.

Látogatás: kilenc órától sötétedésig.

Belépő: 450 forint, gyerekek, diákok, pedagógusok, nyugdíjasok részére kedvezmény van. A fogadó épület a téli hónapokban zárva van, de ekkor is látogatható a bánya, ebben az időszakban ingyenesen.

http://nol.hu/cikk/468766/